Translate

Megosztás

Facebook




A magyar szablyavívás családfája



1. A "vitézlő oskolák" kora (XVI-XVII. sz.)
2. Nemesi udvarházak és vándormesterek kora (XVIII. sz.)
3. báró Wesselényi Miklós és gróf Széchenyi István kora (a XIX. sz. elejétől, a század derekáig)
4. Keresztessy József időszaka (XIX. sz. derekától, a század végéig)
5. A Bécsújhelyi Katonai Akadémia időszaka
6. Magyar Királyi Honvéd Vívó és Testnevelő Tanfolyam
7. Toldi Miklós Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézet
8. A II. világháború utáni korszak


4. Keresztessy József időszaka (XIX. sz. derekától, a század végéig)


Keresztessy József (1819 – 1895) Keresztessy József (1819 – 1895) (Bánfalvy és Homokszentiványy Keresztessy József)

1819. augusztus 7-én született Pesten, elszegényedett nemesi családban. Édesapja kerékgyártó mester volt. Fiát papnak szánta, de a gyermek merev elzárkózása miatt ez nem jöhetett létre. 12 éves korában Friedrich Ferenc mesternél tanul a Nemzeti Vívó Intézetben. Két év múlva 14 évesen már segéd. 1842. február 4-én vívómesteri vizsgát tesz Pesten, melyet a kor legnevesebb vívómesterei írnak alá (Friedrich Ferenc, Geattano Biassini, Clar Ignác, Chappon Lajos és ifj. Friedrich Ferenc). Egy életen át való gyakorlással és csiszolással létre hozta az úgynevezett magyar kardvívó stílust, amely a francia csuklózó vívás és az olasz, alkaros kardvívás kompozíciójából született. Abban az időben a mesterek tőrt, párbajtőrt és kardvívást egyaránt oktattak. Keresztessy mester óriási kézügyességgel bírt. Ha a cirkuszban bármilyen zsonglőr mutatványt látott, azt később otthon könnyen meg tudta csinálni. Abban az időben sok külhoni vívómester látogatott el Magyarországra, nagyon érdekelte őket Keresztessy mester iskolája. Sokan meg is mérkőznek vele, de méltó ellenfélre nem talál. 1842 és 1848 között a Pesti Nemzeti Vívó Intézet oktatója.
Az 1848-1949-es szabadságharc kitörésekor Keresztessy azonnal beáll honvédtisztnek a 60-ik honvéd zászlóaljba, és mint hadnagy Aulich seregében harcol, majd az utolsó magyar erődöt, Komárom várát is védi Klapka tábornok seregében. 48-as tevékenységét az osztrák hadbíróság két év börtönnel „jutalmazta”. 1851-ben hosszú huzavona után 48 tanítvánnyal (hogy örökké emlékezzen 1948-ra), megnyitja saját vívótermét ahol először fakardokkal tanít, mivel az acél fegyverek használatát a császári hatóságok sokáig tiltják. 1875-ben Eszterházy Miksa gróf megalapítja a Magyar Atlétikai Klubot és Keresztessyt kéri fel vívómesternek, aki 1877-ig ott oktat. 1882-ben tanítványai és barátai ünnepséget rendeznek a mesternek a 40 éves oktatói jubileumára. Vívómesteri működésének 50- ik évfordulójára 1892-ben a Hungária szálló nagytermében nagyszabású ünnepséget tartanak. Megjelent mintegy kétszáz tanítványa, írók, politikusok, művészek. Ekkor jelenik meg a Keresztessy emlékkönyv. Tanítványa között van Stróbl Alajos szobrász, Vastag György festőművész, akik egy-egy szobrot és festményt adnak át tiszteletük jeléül az ünnepségen. Keresztessy élete során közel 5000 tanítványt oktatott, köztük fiát és unokaöccsét is. Tanítványait mindig nemzeti szellemben tanította! Munkásságának egyik fontos eleme, hogy a kardvívás külföldről idekerült terminológiáját magyarrá igazítsa. 1895. április 16-án, Budapesten halt meg.


6. Magyar Királyi Honvéd Vívó és Testnevelő Tanfolyam


A Magyar Királyi Honvéd Vívó és Testnevelési Tanfolyam hallgatóinak képe (1920 - 1921) A Magyar Királyi Honvéd Vívó és Testnevelési Tanfolyam hallgatóinak képe (1920 - 1921)
 

Berti László alezredes (1875 – 1952) Berti László alezredes (1875 – 1952)

1920-ban a Hadügyminisztérium felállította a Magyar Királyi Honvéd Vívó és Testnevelő Tanfolyamot. A tanfolyam célja az okleveles katonai sporttanárok és sportoktatók képzése, illetve továbbképzése lett volna. A Nemzeti Hadsereg ezen első sportiskolájának parancsnoka Berti László alezredes lett, aki Gellér Alfréddel és Kamilly Frigyessel látott munkához. Gellér Alfréd a tőrt és párbajtőrt, Kamilly Frigyes a kard szakágat vezette. Az intézmény létrehozása a vesztes háború utáni években rendkívül szűkös körülmények között történt meg. Miután mindhárom vezető hosszú időn keresztül a híres Bécsújhelyi Katonai Vívó és Tornatanári Intézetnél tevékenykedett, szakmai tudásuk rendkívül magas szintű volt. Az intézmény két éven keresztül működött, ez alatt 15 tiszt és 15 altiszt került ki innen. A Trianoni Békekötés határozatai következtében az intézményt feloszlatták. Három év szünet után, Magyar Királyi Toldi Miklós Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézet néven, a régi szakembergárda egy részével megkezdték, illetve folytatták a munkát.


7. Toldi Miklós Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézet


Toldi Miklós Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézet 1925-ben jött létre a mai napig legendás hírű intézmény, a Toldi Miklós Sporttanár- és Vívómesterképző Intézet, rövidebb nevén a SPOTI.
Nagyszerű vívómesterek és vívók egész serege került ki innen működése alatt. Az intézet első parancsnoka Rády József huszár ezredes (1884-1957), aki maga is nagyszerű vívószakember volt. Gellér Alfréd fővívómester a tőrvívás, Borsody László fővívómester a kardvívás szakot vezette. A mesterképzés két évig tartott, a tanfolyamra hivatásos tiszteket és tiszthelyetteseket küldtek. A rendkívül jól szervezett és kiválóan vezetett SPOTI-nak nagyon sokat köszönhet a magyar vívás. Az igen magas színvonalon oktató vívómesterek, nagy tudású és nagy létszámú további vívómestereket képeztek.
A SPOTI eredeti székhelye az Üllői úti Mária Terézia laktanya Liliom utcai szárnyában volt, eléggé szűkös körülmények között. 1926-ban az intézmény átköltözött a Szabolcs utcába, majd 1932. március 1-én a minden igénynek megfelelő végleges helyére, a IX. kerületi Gubacsi és Timót utca sarkán lévő egykori Laudon laktanyába. Itt már Novakovics Béla volt a parancsnoka. A hallgatók, tisztek és altisztek, bentlakásos rendszerben végezték a tanfolyamot és rendes órarend szerint ismerkedtek a tantárgyakkal. A SPOTI 1944 szeptemberén kitelepül Balatonlellére. Itt Somfai Elemér volt az intézmény parancsnoka.


8. A II. világháború utáni korszak


Az orosz hadsereg megérkezése után, természetesen a Magyar Királyi Toldi Miklós Sporttanár- és Vívómesterképző Intézet működése nem indulhatott újra. A mesterek egy része meghalt a háborúban, egy részük hadifogságba került, míg mások külföldre emigráltak. 1945-ben azonban a túlélő mesterek egy része (Berczelly Tibor, Gerevich Aladár, Papp Bertalan, Maszlay Lajos), hogy tovább örökítse a magyar katonai kardvívás hagyományait, TOLDI Sport Egyesület néven megkezdte működését a Tildy kormány, hallgatólagos hozzájárulásával. 1948-ban Rákosi Mátyás hatalomra kerülésével az egyesületet feloszlatták. A TOLDI SE-ben oktató mesterek, más sportegyesületben vállaltak vívómesteri illetve vívóedzői munkát, hogy legalább a sportvívás keretei között át tudják menteni a régi tradíciókat. Közülük sokan a Csepeli Vasasba igazolnák át.


Forrás: www.magyarszablya.hu

Magyar Szablya Nyíregyháza Simonyi

"Egy nemzetnek sem lenne illőbb és szükségesebb a kardját jól forgatni tudni, mint a magyarnak, mert ami, és amije van, azt ennek köszönheti!"

Báró Wesselényi Miklós



Bercsényi-ezred , Franciaország : Gyenge violának....

Magyar Szablyavívó Iskola

Magyar lovassági induló

Huszárok